Ez valami gyönyörű!

Ami eddig történt

Kicsit nehezen szánom rá magam erre a bejegyzésre, hiszen július óta nem jelentkeztem. Elszoktam az írástól...

De a lényeg: szeptember elején elköltöztünk. Azóta megváltozott néhány dolog, sokkal több helyünk lett, konkrétan két táncparkettnyi (lehet jönni bulizni), viszont sokkal kevesebb bútorunk. Ami nem baj, sőt, de azért néhány polcnak már örülnék... :) Majd az is lesz, de végülis nem létszükséglet, a dobozokból is viszonylag gyorsan elő tudom szedni, amire éppen szükségem van. (örülök, hogy rendesen csomagoltam)
Pomáz, (merthogy Pomázra költöztünk), Budapest közelsége miatt ideális, és ha épp nem az orrom előtt megy el a HÉV, akkor időben sem kerül többe eljutni valahova, mintha Pesten lennék.
Gyönyörű a környék, a pilisi hegyek csodálatosak, kakaskukorékolás(imádom!), szomszédban játszadozó cicák, kutyusok,... és a helyi térfigyelő rendszer, vagyis szomszéd nénik :) is barátságosak.
Szóval mintha otthon lennék, de persze csak nagyon mintha! Jó lenne Békésszentandrást Körösöstől, mindenestől egy lasszóval ide húzni...! Nagyon!

Pomira költözésünkkel az örömbe némi üröm is vegyült:
1. -vége lett a műhelyes időszaknak. Remélem lesz lehetőségem, és tudom kamatoztatni az ott tanultakat! Most ezen dolgozom. Tényleg nagyon köszönöm ezt a 8 hónapot még1x!
2. -saját hülyeségem miatt, amit nem részleteznék, megtapasztaljuk miféle problémák adódhatnak a lefolyó tájékán, nem kevés bosszúságot okozva ezzel a főbérlőnknek és persze magunknak.
3. -drágatündér Csúzli cirmosom elveszett :( Fél Pomázt kiplakátoltuk, körbejártuk, kérdezősködtünk, árkok, bokrok alját megnéztük, de nyomát se találtuk. Nagyon szerettem! Szöszikém azóta bújósabb, mint valaha. (...és nyávogósabb is)

Szóval a környezetváltozás nem indult épp döccenő mentesen, de már látok rá esélyt, hogy nem minősítem le az egész évet, emiatt a három hónap miatt.

Szép napot Nektek!

(ja, és a lenti kérdésre még várom a szavazatokat, bár ennyi alapján is eléggé eldőlni látszik a dolog :D )

Kérdés

Ti hogy álltok az ilyen és ezekhez hasonló szőrmés csizmákhoz?
Tetszik, nem teszik, van, volt, lesz, esetleg a szőr feláll a hátadon tőle?




Véleményeket, tapasztalatokat várok. Érdekel!

Mokaszin

...
Azért a műhelyben történnek dolgok...






Többek között ez a mokaszin, ami az első és prototípus. Tervben volt már régóta Marcell fejében, most végre testet is öltött.
Most sem hazudtoltam meg magam :) ,bénáztam rendesen, kb. harmadjára sikerült ilyenre megalkotni, nem kevés idő alatt.
Amennyire egyszerűnek tűnik, annyira nem az! Követtük a hagyományos mokaszin készítését, ami attól különleges, hogy a felsőrész egy darab bőrből van kiszabva és a talp alól hajlik fel. Több kép érthetőbben ITT.
Ééééés! Az ENYÉÉÉÉM! Jupííííí! :)))
Kényelmes és puha...tesztelem szorgalmasan. :))

1 szandál, 1 macska

Erre a szandálra is már jóideje várt a gazdája. Vikinek csak az volt a kérése, hogy zárt elejű legyen illetve, hogy a a színei zöld és barna legyenek. Egyébként rám bízott mindent. Először egy olyan fazonban egyeztünk meg, mint a csillogós, csipkés szélű, de végül, annak balul sikerülte után jól lebeszéltem róla, nem mertem mégegyszer nekivágni. Annyira aranyos volt végig, hogy semmiképpen nem szerettem volna elrontani a szandálját. :)

Próbáltam biztos(abb)ra menni. Ez a fazon ugyan talán nem olyan különleges, de a végeredménnyel elégedett voltam. (és Vikinek is nagyon tetszett...igaz ő annyira lelkes és kedves volt mindvégig, hogy gyanítom, ha egy akármilyen darabot nyomok a kezébe, azzal is boldogan szaladt volna tovább :D )



Az orra ennek már merevítve van, össze lehet hasonlítani a csillogóssal, ugyanolyan kaptára készült mindkettő...van egy "kis" különbség!

Ez a szandál most egy ideig az utolsó. Nem készítek újabbakat, és nem veszek fel rendelést sem. Költözés előtt állunk, elhagyjuk szeretett albérletünket, kinőttük. A műhelyben sem szeretnék visszaélni azzal, hogy mindent ott csinálok, így amíg nem találunk egy megfelelő nagyobb lakást, ahol végre lehet egy SAJÁT szobám, (...ahol nyugodtan alkothatok és bénázhatok :) ), hát... addig nem lesz mutogatnivalóm. Higgyétek el, én sajnálom a legjobban!


Még valamit azért mutatok. :)
Ezt a jópofa macsekot kaptam Vikitől, ő készítette. Nagggyon cukor! :))

Ami még nem volt...

...egy papucs. :)

Egy táska színeihez (sötétbarna, piros, narancs csíkos) kellett egy hozzáillő papucska.




Tetszik? :)

A kezdet :)

Ez a szandi Vikinek készült, aki szemlátomást nagyon örült neki! :)




Amúgy épp egy ilyen szandit csináltam magamnak legelőször...kedvenc. :)

Itt a piros...

Ilyen is készült már, de Heni beleszeretett, így újra elkészítettem Neki. Na nem nagyon bántam, mert az egyik kedvencem lett az idén. Heniék pedig szuperkedvesek voltak, köszönöm Nekik! :)



Nagyszerűen állt a lábán!

Egy lila

Megint sütöttem...

...és igen, megint egy almás rácsosat. :) (persze nem teljesen ugyanolyat)

Pötyike kisasszony

Aki kicsapja a biztosítékot a férfiaknál. Vagy így, vagy úgy...
Nem is csoda, hiszen könnyed, és sikkes, ugyanakkor határozott és emancipált. Imád a lovira járni, ő a leghangosabb, még füttyög is és cseppet sem zavarja, ha emiatt megbámulják. Kedvenc sütije a mignon.





Egy elegáns úr egyszer elvitte Párizsba...Többet nem lehet tudni, de állítólag minden este mulatoztak és egyik éjszaka még a cipőjét is elhagyta egy szökőkútban.


(vasárnapi dal helyett :) )

Egy nemsikerült szandálka

Sokat törpöltem megmutassam-e, de mivel ez volt az első, ami már félig-meddig cipőre hajaz a zárt eleje miatt, hát itt van. Meg amúgy is tanulság.
A bőr, amiből készítettem, - ráadásul először belevágva - nagy kedvenc: hihetetlenül gyönyörű, fémes, csillogós grafit-szürkés-barna. Illetve egy halvány ezüstös arany. Szóval az anyaggal nincs gondom. A fazonkájával viszont már annál inkább. Az én hibám, nem kellett volna ehhez a modellhez ezt a bőrt megmutatnom, vagy fordítva...Szóval végülis, amennyire imádtam az alapanyagot, sajnos éppannyira nem szerettem a belőle készült izét. Talán emiatt is volt, hogy iszonyú nehezen kezdtem neki, és bár a készítését szerettem az újdonsága miatt, mindig ott lebegett, hogy ez nekem tulajdonképpen nem tetszik...sajnos.
Nnna, mindez azt eredményezte, hogy nem is lett jó. Tudtam, hogy több sebből vérzik, és a félelmeim beigazolódtak. (persze titkon azért reménykedtem, hátha mégis...)






Legközelebb akkor csinálok ilyet, ha biztos vagyok minden összetevőben. Igen, magamban is. :)

Vasárnapi dal

Vasárnapi, mivel vasárnap van. És, mivel úgy döntöttem, minden vasárnap teszek fel egy számomra kedves zenét. Persze ez nem jelenti azt, hogy tartani is tudom... :)), és hogy ezentúl ilyen rendszeres/rendszerető leszek, és ad hoc csapongó módon nem lesznek keddi vagy épp pénteki dalok..., de ez a szándékom, legalább ad valami keretet a dolognak.

Úgyhogy "elsőnek" szóljon ez a remek muzsika.
Néhány napja akadtam rá, de teljesen odavagyok! A citerát amúgy is nagyon szeretem, de így még nem hallottam szólni.




És egyszersmind szeretnék ezzel elnézést kérni mindazoktól, akik azt hitték, hogy többet nem lehet bekukkantani hozzám.
Egy kicsit borús pillanatom vezetett oda, hogy letiltsam a blogot, de egyetlen pillanatig sem volt meghívós.

Szóval: Szeretettel! :)

Sáfrány és csoki

Az egyik kedvenc színpárosom mostanság.



Ti szeretitek? ;)

Karamell

Hófehér

Nem, nem az emlékezetes rajzfilm, hanem természetesen egy újabb szandál. :)

Aprók földjén

Annyi negatív történetet lehet olvasni arról, hogy emberek nem tisztelik mások munkáját és ellopják ötleteiket...
Én nem ilyenről szeretnék beszámolni, hanem éppen ellenkezőleg. Arról, hogy igenis lehet korrekten működni együtt.

A történet egyszerű és még novemberben kezdődött. Akkor kaptam egy levelet a Liliputi kiscipőket gyártó Esztertől, hogy tervezik a nyári modelljeiket, de valahogy mindig visszakanyarodnak a nálam látott csipkés kisszandikhoz. Talán emlékeztek még rájuk.
Mivel imádom ezeket is kis minimanó cipőcskéket, így szinte gondolkodás nélkül mondtam igent arra, hogy ezt a fazont a saját szineikben álmodják meg.
Majd eltelt néhány hónap és én már el is feledkeztem a dologról. De tegnap jött egy emil, hogy elkészültek a kiscipők. Alattuk pedig rám és a blogomra való hivatkozás. Jó, nem?

Tehát így is lehet, sőt így érdemes.

A cipőcskék ITT megtekinthetők, szerintem helyesek lettek, remélem sikerük is lesz. ;)

Piroska

Ez a kis piros nagy kedvencem. Először csináltam éksarkat és rögtön szerelembe estem a csiszológéppel. :) A többi szandinál is ilyet fogok csinálni, mert így a csúszásgátlót is sokkal egyszerűbb rábiggyeszteni.



Ezer hála a Mesternek, hogy engedi a kis magánakcióimat a műhelyben elkövetni, egyébként nem nagyon tudom holmikoris csinálnám.


Hamarosan jönnek a többiek is. ;)