Macskamánia :)

Nincs itt semmi huncutság, mi más készült volna a cicás hozzávalókból, mint egy újabb szandi. Egy macskamániásnak természetesen, - aki nem én vagyok . :)

Egy felüdülés volt készíteni, nagyon elégedett vagyok vele és bizony legszívesebben megtartottam volna, noha nekem nem is jó.  :(

Sokmindent másképp csináltam, mint az eddigieken, és határozottan élveztem minden vele töltött pillanatot!!!!

Tappancsok (Csúzli közreműködésével)...



...és cicák minden mennyiségben:





Zsóka lábán így mutat:

Cicicicc :))

Pöttyös II.

No hát ő is még hónap eleji termés.

Pöttyös I.

Még július elején készült ez a szandi.
A virág csak dekoráció (levehető), nem is tartana sokáig, hiszen szegve sincs, de azért én aranyosnak találom. :)

A talpa viszont nekem túl vastag, egyszerűen alig kapok vékony, talpnak való bőrt. De mivel a cél egy magasabb sarkú szandi lett volna, így végül jó lett ez. A sarka pedig két réteg bőr.
Sajnos bármennyire is akartam, nem sikerült "magas" sarkúra csinálnom. Ahhoz ugyanis a lágyékrészen alá kell erősíteni, hogy alátámassza lábat a megfelelő szögben. Na ehhez kell a kapta, hogy ezt az ívet és a sarok magasságát megadja. A lágyékvasat a kaptán a foglalótalpbélés és a talpbőr közé erősítik, és úgy hagyják egy ideig, hogy felvegye a formát.



(feltöltve júl. 23-án)

Türkiz táska

Életem első bőrtáskája! :)





A bőrt sok szempontból könnyebb varrni, mint a textilt, de sok szempontból nehezebb. Határozott előnye - nekem legalábbis - hogy nem foszlik a széle!, jól megfogható, határozott valami. A nehézség varrás közben adódik: ha rontasz, vagy úgy marad, vagy az egészet újra kezded a szabástól, de legalábbis átvariálod. Ugyanis a tűnyomok bizony ott maradnak örökre, ha mégis kibontanád.

Néha bontok...de csak, ha nem olyan feltűnő.
Na nem azért, ezen a táskán nem bontottam, de eléggé tartottam tőle. :)
De végülis azt hiszem, egyszer magamnak is fogok egy ilyet csinálni!! :))


Belülről:





Hátulról:




A hátsó zseb:




A szandival :))

Nem cipő...

(Még egy kicsit a gyerekes témához tartozik...ezért. Meg mert ezt is az elmúlt héten csináltam. :))

Amikor kamasz voltam nagyon nem szerettem, hogy Anyukám minden szembejövő ismerős vagy ismeretlen kisgyermekes anyukával leállt egy kis beszélgetésre, abajgatásra. :)
Most meg?!... már akkor is elbőgöm magam, ha egy vadidegen kicsit sírni hallok! :)
Hát még mikor először láttam Nagy Hajni képeit! Tudjátok, ő csinálja azokat a szépséges babafotókat. Na azoktól tényleg olvadozni lehet!! És egyébként a többi, más témájú képe is gyönyörű! Neki készítettem ezt a két koszorút.

Kwandera Kids :)

Jól hangzik, ugye? :) Nekem legalábbis tetszik.
A múlt hetem gyakorlatilag a gyerekcipők jegyében telt.

Igazából úgy terveztem, hogy június végéig befejezek egy csomó mindent és majd ha kész vagyok, megmutatok mindent. Nem töltöm vele addig az időt. De mostmár mindegy, nem lettem kész...

Pedig nem lazsáltam. Az egyik nap sikerült úgy reggel 7-kor le is feküdnöm, az átlag pedig kb. 2-3 óra körül volt. Mindezt csak azért mondom, hogy joggal hihettem, hogy tudom tartani a tervemet.
Az újabb határidő, amit most kitűztem az vasárnap. Két szandit kéne addig befejeznem, ... háááát...reálisan egyre látok esélyt. :)

De visszatérve a gyerekcipőkre: egyszerűen imádom őket! :)) Ezért találtam ki ezt a nevet is rájuk. Meg kell különböztetni őket...ez egy másik vonal.

Lábra készült, abszolut egyedi kis díszítésekkel, csipkeszeű lyukasztásokkal. Talán nem látszik de bizony jó sok munka van velük, sokszor (mindig :))csak kézzel tekerem a varrógép kerekét, annyira apró a felvarrandó ez vagy az, és a lyukasztások, csipkézések is egyesével készülnek, amik jó sok kalapálással járnak, aminek viszont a szomszédok nem örülnek. Kicsit zavar és próbálok mindig minél halkabban csapkodni :)), de nem nagyon megy. :)

Ráadásul nem működik túl egészségesen a varrógépem. Ipari (adler) karos bőrvarrógép, amit tavaly nyáron vettünk használtan, - mostmár belátom iszonyú drágán, de akkor nagyon akartam...pedig akkor még azt se tudtam biztosan, fogom-e egyáltalán használni... Ráadásul a karos varrógépeket inkább táskavarrásra használják, ami nekem kellett volna az egy oszlopos gép.
Szóval valami nem jó benne, mert kb. maximum negyed óra után egyszerűen kikapcsol, és valamikor bekapcsolni se tudom...tehát nem örülök és aggódom...és rossz érzés, hogy lehet, hogy becsaptak...

Az elkészült kiscipőknek viszont nagyon örülök, egész rendes mennyiség összejött belőlük, meg kellett örökíteni. :)




És innen jött a név és hogy kell egy kis logó is. Mi más lett volna, mint cica! :)
Nektek hogy tetszik? A szín még nem végleges, de szeretem a narancsot és vidám.
És persze egyenlőre még csak így létezik.

Milyen jó lenne, ha egyszer megvalósulna...!

És akkor egyesével:











Ez annyira tündér lett ezzel a kis csúszásgátlóval! :)



Ami a kupacban van fekete pöttyös és bordó kisvirágos nem most készült, hanem már régebben, próbaképpen, de a kép kedvéért... :)

Jaaj és készült még egy tündér-tündér, tüneményes kerti cipőcske. Hát azt hiszem azt imádom azért a legjobban!! :)) Képet később mutatok róla. Vagy most mutassam? Na jó nem bírom ki. :)) Csak őt még nem próbáltuk és nem tudom, hogy jó-e. De remélem, hogy igen! :)

Kis kerti mokaszin. :) Az ott egy süni volna rajta almával, csak a fotózáskor még nem volt neki szeme és orra.



Puha, szivacsos kis talpija van:



...és nagyon vagány, szerintem. :)



Tetszik? :)