Nagyon boldog új évet kívánok minden kedves olvasómnak!

Boldog Karácsonyt!

Beszámolok

......
Vasárnap megvolt életem első vásáros élménye! És mondhatom, igazán remek volt! :)
A wamp valóban egy fantasztikus hangulatú vásár, amit kiállítóként talán még jobban lehet élvezni.
Rengetegen álltak meg a standunknál nézelődni, simogatni a finom bőröket, sok jó szót kaptam, mosolyt, kedvességet, amit Mindenkinek nagyon köszönök!
Régen látott ismerősökkel találkoztam, jókat beszélgettem, szuper volt, na! :)

A papírcipők pedig, azt hiszem nem túlzok, hogy fergeteges sikert arattak, amit nem is gondoltam volna, de a legnagyobb öröm volt számomra! Mini kiállításunk féfiak!!!, nők, gyerekek és idősek körében is nagyon népszerű volt és hősiesen állták a vakuvillogást is. Többen sajnálták, hogy nem igaziak, és csalódottak voltak, de mindenki gratulált hozzájuk.

Azonban ez is egy olyan dolog, amit meg kell tanulni. Biztos volt bennem némi sete-sutaság, mint mikor olyasvalamit csinálsz, amit eddig még soha. És igen, nem sikerült elvárások nélkül sem mennem (pedig nagyon próbáltam), amikből persze, lévén elvárások, csak csalódások származhatnak.
A portékám nagy része megmaradt, de sebaj, ezen a héten is lesz wamp és a meskás boltocska is megérdemli a törődést. :)

Egy szó, mint száz, óriási energiatöbbleteket adott a vasárnap, alig várom a következőt! Ha nem voltatok, gyertek most! :)

Külön, óriás köszönet Germonak, aki nélkül, mint mondani szokás, mindez nem jöhetett volna létre! Kösziiii! :)))

A standról persze, elfelejtettem képet csinálni...

Kedvcsináló

Gondoltam lefekvés előtt még megmutatom a délutáni fotókat. :)

Finom pasztell:



Virágban vidáman! - öv is készült:



Imádom ezt a színpárost:



Csillogós anyag, új fazon...

Életem első WAMPja, sőt első vására lesz most vasárnap. Persze izgulok. És persze várom.
Ha tudtok, kedvetek van, gyertek!!!!
A kínálat: színkavalkád... pénztárcákba, karkötőkbe sűrítve...egyelőre :)
ÉS! A wampon debütálnak a nagyközönség előtt legelőször a papírcipők is! (rettegek... :) )

Várok mindenkit szeretettel! :)

Wampi előzetes

Pénztárcák,



...és készülő karkötők.




Dec. 12-ig remélem néhány dolog még elkészül. Sajnos rövid az idő, és még annyi tervem van...! :)

(József Attila)

Csináld magad!

:) Na jó. A néhány posttal ezelőtti szőrmikés csizmákra vonatkozó kérdésem, amolyan alibi kérdés volt. Sejtettem én, hogy ez lesz a végeredmény, és igen, a hozzászólásokból mindössze, ha jól emlékszem 5-en voltak, akiknek tetszik ez a fajta lábbeli és viselnék is szívesen.
Igazából nem tudom, hogy alakult ki ez a nagy ellenszenv iránta, legalábbis itthon, mindenesetre eléggé a gáz, gagyi, ciki kategóriába esik. Mondjuk a Deichmannos felhozatalt látva nem csodálkozom rajta.
Amúgy még a 2010-es őszi-téli trendek között is ott van, annak ellenére, hogy már legalább 5.(?) éve betört a köztudatba, és eléggé megosztó is.

Igen, talán praktikátlan, hiszen sárban, hóban, latyakban, amikor is rendeltetésszerűen használni kellene, kétszer is meggondolja az ember, megéri-e, hogy ázott chewbacca-ként nézzen ki a nap végére.
Azt, hogy valódi szőrméből csinálnák-e őket eléggé kétlem (bár ennyire naiv azért nem vagyok, biztos van példa az ellenkezőjére is), mindenesetre lassan kövezés jár a nemes állati szőrmék bármilyen jellegű felhasználásáért, szóval ki kockáztatna...? A fogyasztói társadalomhoz aztán a kínai szupergyárak futószalagjain előállított, lebutított, ultra középszerű verzió jutott ki. Pedig az extra szőrös, cafrangos, itt lógós-ott lógós, megkötős, körbetekerős verzió szerintem sokkal belevalóbb.

Töredelmesen bevallom hát, hogy nekem bejövősek az ilyen szőrmókok, olyannyira, hogy tavaly kreáltam is magamnak egyet.
Íme, én és a szőrmókom:



Ez ugyan szintén az olyan egyszerű, mint egy pofon kategória, de kipróbáltam, működik és fejleszthető.
És hogy hol a turpisság? Mert persze, hogy van. Különben miért adtam volna ezt a címet?
Ott, hogy ezt, sőt különbet Te is készíthetsz magadnak könnyedén.
Csak fogj egy csizmát, vegyél neked tetsző műszőrmét, és alkoss!
Én a csizmám szárméretének megfelelő téglalapot szabtam, tetejére bőrből gumiházat, oldalába tépőzárat varrtam, és feldobtam egy színes, virágos bőrpánttal. Teljesen instant. :))
Viszont levehető, mosható, könnyen tárolható, és nem utolsó sorban 2 in 1, ami meg tök jó. :)

Szóval mindenkit megnyugtatok, hogy nem kezdek szőrös csizma tömegtermelésbe, ízlést sem akarok formálni, csak támadt egy ötletem, ami lehet, hogy másnak is bejön. :)

Szép estét mindenkinek!

WAMP :)

Pár napja egy hirtelen gondolattól vezérelve jelentkeztem. :) És elfogadták a jelentkezésem! :)
Decemberben két alkalommal is találkozhattok velem a Millenárison. Gyertek minél többen! :)

Ez valami gyönyörű!

Ami eddig történt

Kicsit nehezen szánom rá magam erre a bejegyzésre, hiszen július óta nem jelentkeztem. Elszoktam az írástól...

De a lényeg: szeptember elején elköltöztünk. Azóta megváltozott néhány dolog, sokkal több helyünk lett, konkrétan két táncparkettnyi (lehet jönni bulizni), viszont sokkal kevesebb bútorunk. Ami nem baj, sőt, de azért néhány polcnak már örülnék... :) Majd az is lesz, de végülis nem létszükséglet, a dobozokból is viszonylag gyorsan elő tudom szedni, amire éppen szükségem van. (örülök, hogy rendesen csomagoltam)
Pomáz, (merthogy Pomázra költöztünk), Budapest közelsége miatt ideális, és ha épp nem az orrom előtt megy el a HÉV, akkor időben sem kerül többe eljutni valahova, mintha Pesten lennék.
Gyönyörű a környék, a pilisi hegyek csodálatosak, kakaskukorékolás(imádom!), szomszédban játszadozó cicák, kutyusok,... és a helyi térfigyelő rendszer, vagyis szomszéd nénik :) is barátságosak.
Szóval mintha otthon lennék, de persze csak nagyon mintha! Jó lenne Békésszentandrást Körösöstől, mindenestől egy lasszóval ide húzni...! Nagyon!

Pomira költözésünkkel az örömbe némi üröm is vegyült:
1. -vége lett a műhelyes időszaknak. Remélem lesz lehetőségem, és tudom kamatoztatni az ott tanultakat! Most ezen dolgozom. Tényleg nagyon köszönöm ezt a 8 hónapot még1x!
2. -saját hülyeségem miatt, amit nem részleteznék, megtapasztaljuk miféle problémák adódhatnak a lefolyó tájékán, nem kevés bosszúságot okozva ezzel a főbérlőnknek és persze magunknak.
3. -drágatündér Csúzli cirmosom elveszett :( Fél Pomázt kiplakátoltuk, körbejártuk, kérdezősködtünk, árkok, bokrok alját megnéztük, de nyomát se találtuk. Nagyon szerettem! Szöszikém azóta bújósabb, mint valaha. (...és nyávogósabb is)

Szóval a környezetváltozás nem indult épp döccenő mentesen, de már látok rá esélyt, hogy nem minősítem le az egész évet, emiatt a három hónap miatt.

Szép napot Nektek!

(ja, és a lenti kérdésre még várom a szavazatokat, bár ennyi alapján is eléggé eldőlni látszik a dolog :D )

Kérdés

Ti hogy álltok az ilyen és ezekhez hasonló szőrmés csizmákhoz?
Tetszik, nem teszik, van, volt, lesz, esetleg a szőr feláll a hátadon tőle?




Véleményeket, tapasztalatokat várok. Érdekel!

Mokaszin

...
Azért a műhelyben történnek dolgok...






Többek között ez a mokaszin, ami az első és prototípus. Tervben volt már régóta Marcell fejében, most végre testet is öltött.
Most sem hazudtoltam meg magam :) ,bénáztam rendesen, kb. harmadjára sikerült ilyenre megalkotni, nem kevés idő alatt.
Amennyire egyszerűnek tűnik, annyira nem az! Követtük a hagyományos mokaszin készítését, ami attól különleges, hogy a felsőrész egy darab bőrből van kiszabva és a talp alól hajlik fel. Több kép érthetőbben ITT.
Ééééés! Az ENYÉÉÉÉM! Jupííííí! :)))
Kényelmes és puha...tesztelem szorgalmasan. :))

1 szandál, 1 macska

Erre a szandálra is már jóideje várt a gazdája. Vikinek csak az volt a kérése, hogy zárt elejű legyen illetve, hogy a a színei zöld és barna legyenek. Egyébként rám bízott mindent. Először egy olyan fazonban egyeztünk meg, mint a csillogós, csipkés szélű, de végül, annak balul sikerülte után jól lebeszéltem róla, nem mertem mégegyszer nekivágni. Annyira aranyos volt végig, hogy semmiképpen nem szerettem volna elrontani a szandálját. :)

Próbáltam biztos(abb)ra menni. Ez a fazon ugyan talán nem olyan különleges, de a végeredménnyel elégedett voltam. (és Vikinek is nagyon tetszett...igaz ő annyira lelkes és kedves volt mindvégig, hogy gyanítom, ha egy akármilyen darabot nyomok a kezébe, azzal is boldogan szaladt volna tovább :D )



Az orra ennek már merevítve van, össze lehet hasonlítani a csillogóssal, ugyanolyan kaptára készült mindkettő...van egy "kis" különbség!

Ez a szandál most egy ideig az utolsó. Nem készítek újabbakat, és nem veszek fel rendelést sem. Költözés előtt állunk, elhagyjuk szeretett albérletünket, kinőttük. A műhelyben sem szeretnék visszaélni azzal, hogy mindent ott csinálok, így amíg nem találunk egy megfelelő nagyobb lakást, ahol végre lehet egy SAJÁT szobám, (...ahol nyugodtan alkothatok és bénázhatok :) ), hát... addig nem lesz mutogatnivalóm. Higgyétek el, én sajnálom a legjobban!


Még valamit azért mutatok. :)
Ezt a jópofa macsekot kaptam Vikitől, ő készítette. Nagggyon cukor! :))

Ami még nem volt...

...egy papucs. :)

Egy táska színeihez (sötétbarna, piros, narancs csíkos) kellett egy hozzáillő papucska.




Tetszik? :)

A kezdet :)

Ez a szandi Vikinek készült, aki szemlátomást nagyon örült neki! :)




Amúgy épp egy ilyen szandit csináltam magamnak legelőször...kedvenc. :)

Itt a piros...

Ilyen is készült már, de Heni beleszeretett, így újra elkészítettem Neki. Na nem nagyon bántam, mert az egyik kedvencem lett az idén. Heniék pedig szuperkedvesek voltak, köszönöm Nekik! :)



Nagyszerűen állt a lábán!

Egy lila

Megint sütöttem...

...és igen, megint egy almás rácsosat. :) (persze nem teljesen ugyanolyat)

Pötyike kisasszony

Aki kicsapja a biztosítékot a férfiaknál. Vagy így, vagy úgy...
Nem is csoda, hiszen könnyed, és sikkes, ugyanakkor határozott és emancipált. Imád a lovira járni, ő a leghangosabb, még füttyög is és cseppet sem zavarja, ha emiatt megbámulják. Kedvenc sütije a mignon.





Egy elegáns úr egyszer elvitte Párizsba...Többet nem lehet tudni, de állítólag minden este mulatoztak és egyik éjszaka még a cipőjét is elhagyta egy szökőkútban.


(vasárnapi dal helyett :) )

Egy nemsikerült szandálka

Sokat törpöltem megmutassam-e, de mivel ez volt az első, ami már félig-meddig cipőre hajaz a zárt eleje miatt, hát itt van. Meg amúgy is tanulság.
A bőr, amiből készítettem, - ráadásul először belevágva - nagy kedvenc: hihetetlenül gyönyörű, fémes, csillogós grafit-szürkés-barna. Illetve egy halvány ezüstös arany. Szóval az anyaggal nincs gondom. A fazonkájával viszont már annál inkább. Az én hibám, nem kellett volna ehhez a modellhez ezt a bőrt megmutatnom, vagy fordítva...Szóval végülis, amennyire imádtam az alapanyagot, sajnos éppannyira nem szerettem a belőle készült izét. Talán emiatt is volt, hogy iszonyú nehezen kezdtem neki, és bár a készítését szerettem az újdonsága miatt, mindig ott lebegett, hogy ez nekem tulajdonképpen nem tetszik...sajnos.
Nnna, mindez azt eredményezte, hogy nem is lett jó. Tudtam, hogy több sebből vérzik, és a félelmeim beigazolódtak. (persze titkon azért reménykedtem, hátha mégis...)






Legközelebb akkor csinálok ilyet, ha biztos vagyok minden összetevőben. Igen, magamban is. :)

Vasárnapi dal

Vasárnapi, mivel vasárnap van. És, mivel úgy döntöttem, minden vasárnap teszek fel egy számomra kedves zenét. Persze ez nem jelenti azt, hogy tartani is tudom... :)), és hogy ezentúl ilyen rendszeres/rendszerető leszek, és ad hoc csapongó módon nem lesznek keddi vagy épp pénteki dalok..., de ez a szándékom, legalább ad valami keretet a dolognak.

Úgyhogy "elsőnek" szóljon ez a remek muzsika.
Néhány napja akadtam rá, de teljesen odavagyok! A citerát amúgy is nagyon szeretem, de így még nem hallottam szólni.




És egyszersmind szeretnék ezzel elnézést kérni mindazoktól, akik azt hitték, hogy többet nem lehet bekukkantani hozzám.
Egy kicsit borús pillanatom vezetett oda, hogy letiltsam a blogot, de egyetlen pillanatig sem volt meghívós.

Szóval: Szeretettel! :)

Sáfrány és csoki

Az egyik kedvenc színpárosom mostanság.



Ti szeretitek? ;)

Karamell

Hófehér

Nem, nem az emlékezetes rajzfilm, hanem természetesen egy újabb szandál. :)

Aprók földjén

Annyi negatív történetet lehet olvasni arról, hogy emberek nem tisztelik mások munkáját és ellopják ötleteiket...
Én nem ilyenről szeretnék beszámolni, hanem éppen ellenkezőleg. Arról, hogy igenis lehet korrekten működni együtt.

A történet egyszerű és még novemberben kezdődött. Akkor kaptam egy levelet a Liliputi kiscipőket gyártó Esztertől, hogy tervezik a nyári modelljeiket, de valahogy mindig visszakanyarodnak a nálam látott csipkés kisszandikhoz. Talán emlékeztek még rájuk.
Mivel imádom ezeket is kis minimanó cipőcskéket, így szinte gondolkodás nélkül mondtam igent arra, hogy ezt a fazont a saját szineikben álmodják meg.
Majd eltelt néhány hónap és én már el is feledkeztem a dologról. De tegnap jött egy emil, hogy elkészültek a kiscipők. Alattuk pedig rám és a blogomra való hivatkozás. Jó, nem?

Tehát így is lehet, sőt így érdemes.

A cipőcskék ITT megtekinthetők, szerintem helyesek lettek, remélem sikerük is lesz. ;)

Piroska

Ez a kis piros nagy kedvencem. Először csináltam éksarkat és rögtön szerelembe estem a csiszológéppel. :) A többi szandinál is ilyet fogok csinálni, mert így a csúszásgátlót is sokkal egyszerűbb rábiggyeszteni.



Ezer hála a Mesternek, hogy engedi a kis magánakcióimat a műhelyben elkövetni, egyébként nem nagyon tudom holmikoris csinálnám.


Hamarosan jönnek a többiek is. ;)

Almás rácsos

Ó, szegény kicsi Blogom!
Milyen hűtlen is vagyok hozzád. És az összes olvasómhoz is... Remélem azért akad még valaki, aki nem ábrándult ki teljesen és még kíváncsian várja, hátha születik egy-egy újabb bejegyzés. :)
Nincs mentségem, csakhogy mintegy ezredszerre is megállapítom, hogy nem nőttem fel a feladathoz.
DE!
Készülnek a szandik, ha lassan is, de biztosan. Íme a bizonyíték:




Barna keresztbepántos szandi almazöld paszpóllal.


Magamban almás rácsosnak neveztem el... :)

"Hirtelen...

...kitalálom, nem is létezek, pusztán a felület ügyes tréfája vagyok és ragaszkodásom önmagamhoz nem más, mint a formát összetartó erõ.
De ha két erõ összefog, és ez az összefogás átível a létezés szövetén, együtt felfedezhetik a végtelent."

Germo :)

Nosztalgia

Teljesen más témában. :) Nem nagyon szoktam személyes infókat írni, de ezt a két képet muszáj megosztanom.

Valamiért úgy alakult, hogy elég kevés régi családi fotónk van kicsikorunkból. Annak a kevésnek is egy része valahogy rejtélyes módon elkallódott, bár gyanítom valakinél ott lapul... Így tehát nagyon megörültem, amikor egy e-mailban megkaptam ezeket. :)

A képen a nővéremmel és a bátyámmal vagyok és olyan 3 éveske lehettem. A kuty nevére már nem emlékszem... (talán ő volt Csöpi?) Vicces, imádós kép, igazi retró hangulatú.




Ez pedig úgy, ahogy van, gyönyörű, és finomságos! Nekem. Anyukám és a bátyám valamikor '69-ben.



...mindjárt visszazökkenek...

Ikrek

A "nagy érdeklődésre" való tekintettel, bemutatnám ezeket a szépséges ikerbabákat. :)
Hosszuk: 15 cm, súlyuk: kb. 220g. Néhány óra eltéréssel születtek, szépek, mindenük megvan.







Még Szöszi is elolvadt tőlük teljesen.



Már születőben vannak a következő gyerekek, ők is ikrek lesznek... Szorítsatok, hogy egyszer lányok is legyenek! :))

(p.s.: egyedül még béna lennék ilyeneket alkotni, szóval nem csak az én érdemem, nagyon nem.)

Érdekességek

Láttatok már ilyen mini cipőt? :)



Hihetetlenül édes kis cukorka darab. A mintái meg...háááát, egész nap olvadoztam tőle, miközben csináltam. :) A fotók sajnos pocsékok és a felsőrész is csak egy pulcsi, vagyis egy próba, de készülnek majd ilyen darabok gyűjtőknek vagy azoknak, akik szeretik a különlegességeket. Ilyen kis cipőt a szakmájukat már 50 éve művelő cipészmesterek készíthettek. Marcellnál láthattok egy tökéletes darabot, amiből a kaptát is kivették, - élőben egyszerűen gyönyörű! - és olvashattok is róluk bővebben.
(Félreértés ne essék, nem gyerekcipő, hanem egy felnőtt, kézzel varrott cipő tökéletes miniatűr mása)



Nagyon fura, de mióta ott vagyok, eddig csak lányok jöttek tanulni ezt a nem is annyira nőies szakmát. A héten elég sokan is voltunk( bár lehettünk volna többen is).



Felső sor balról jobbra: Alina Romániából, Evelin Lengyelországból, Tia az Egyesült Államokból. Ülnek: Daniela Hollandiából és Ritika Indiából.

A felső három lánynak pénteken le is járt a tanulóideje, kaptak gyönyörű oklevelet is, nem is gondoltam. Helyes, szorgalmas lányok voltak, kicsit sajnálom is, hogy elmentek. Tia pedig egy nagyhangú, vidám lány, mit lány, "asszony" volt, aki egyébként 20 éve gyógyszerész ellenőrként dolgozik, és egyik nap arra ébredt, hogy cipőt szeretne csinálni. (inkább csak a családjának) Irigylésre méltó nem? Hogy a fejébe vett valamit és megvalósította.

Hétfőn újabb tanulók jönnek. Zajlik az élet. :)

Január

Általában a januárt mindig olyan hosszúnak érzem. Nagyon hosszúnak... Na de ezt most igazán nem mondhatom. Sitty sutty vége lett, csak pislogok. Megszámoltam, eddig 12 napot sikerült a műhelyben tölteni (a tavalyival együtt kb 20-21), és máris sokat tanultam (nem csak a cipőkészítésről, magamról is...hehe) Egyre erősebb bennem a vágy, hogy nekem is legyen egy kis műhelykém, ahol minden együtt van, amire szükségem van. Kezd elegem lenni az otthoni műhely-hangulatból...helyesebben azzal nem lenne gond, hogy otthon van, az egy légtérben levéssel, a ha valamit akarok csinálni, a tornyok áthelyezésével, ebből eredően a helyhiánnyal és az örökös kutakodással vannak problémáim.
Sajnos ennek orvoslása nem a közeljövőben lesz, az a gyanúm.

Elég sokmindennel foglalkoztam már bent, ezek többsége a férficipők köré koncentrálódik (mintakészítés, próbacipő összeállítás, fárafoglalás). Fúú, komolyan mondom, hogy kondiznom kellene, hogy egy férficipőt fára tudjak húzni...remélem, hogy egy nőit azért könnyebb! De készülnek tervek is (sőt elég sok tervem van), ha minden igaz magamnak is fogok készíteni egyet, és kilátásban van egy izgalmas koprodukció is.

Csak ennek a télnek lenne már vége! Nem bírom az ilyen mínuszokat, mint, ami a héten volt, bár részemről inkább tél legyen, mint nyár, de ami sok az sok. Brrr! És a sötétség!

Már egy ideje kísérletezgetek bőrre nyomással, festékkel. Még ősszel vadásztam nagyon szép, régi, fa nyomómintákat. Innen az ötlet. Sajnos ezek nem nagyon használhatók, de van már egy-két ötletem, miből lehetne.

Ezekből a betűkből pl. készült...



...egy kissé grunge-ra sikerült kwandera felirat. :)



A régi nyomóminták nagyon kis finomak, de nem tökéletesek a célra.



Pedig be vagyok sózva, most hétvégén eléggé rákattantam a témára.

Készült néhány makett is a szandikhoz. Nagyon viccesek!



Ja, és a hónap eseménye, nekem legalábbis - pillanatnyilag így élem meg, hogy csatlakoztam a facebookhoz. Újabb dolog, amitől igazából a hideg kiráz. Rettenetesen utálok mindenféle közösségi oldalt, nem tehetek róla, így vagyok szocializálódva. Valahogy nem tudok vele mit kezdeni...

Na megyek aludni, mert holnap pálcikákat és tapaszokat kell használjak a szemhéjam kitámasztására.

(Melyik filmben is volt? "Azt tapasztalom, hogy a tapasz tapad nagyon.")

Kint és bent

A mai nap képekben:


Egészen  gyönyörű volt ez a havazás!



Mindeközben bent:



Hogy ez a cica milyen helyet talált magának! :))

Főnix

Újjászületett és most pompázik. :)